A szó szoros értelmében "életpálya" vagy "szakmai pályafutás"-t jelent. A szavak jól mutatják, hogy ez egy életen át elkísér minket a szakmánkban, illetve az életben. Miért is?
Átlagosan 1 nap 8 órát dolgozunk 40 éven át:

• Heti 40 óra
• Évente 2000
• 10 év alatt 20 000
• 40 év alatt 80 000

Te mivel szeretnéd eltölteni a 80 000 órát? Nyilván olyannal, amit szeretsz. Hogyan is tudjuk kiválasztani azt az életpályát, ami hozzánk illik. Rendelkeznünk kell egy reális önismerettel, ami által meghatározzuk a számunkra megfelelő szakmát. Néhány kérdés, ami segíthet: 

• Ki vagyok én, milyen képességekkel, készségekkel, személyiségjellemzőkkel és tapasztalatokkal rendelkezem?
• Ha a szívemre hallgatok, mi az, ami boldoggá tud tenni?
• Mi az, ami ösztönzőleg hat rám a munkavégzésben?
• Mi akadályoz, hogy a munkámban elérjem, amit szeretnék?
• Hogyan tudom megteremteni az egyensúlyt a munkám és más – családi, társadalmi – szerepköröm (szülő, házastárs, testvér, barát stb.) között?
• Mit kezdek a szabadidőmmel? Hogyan hasznosítom azt?
• Inkább egy hagyományos álláshoz, vagy valamely hobbihoz kapcsolódik az, amit csinálni szeretnék?
• Milyen jellegű munka elégítené ki leginkább a szükségleteimet?
• Hogyan tudnám tényleg azt csinálni, amihez kedvem van? Érdemes most rögtön azt választanom, amit legjobban szeretnék, vagy várjak egy másik alkalomra?
• Hogyan tudom a munkámat egyéb céljaimmal és értékrendemmel összehangolni?

Ez persze, csak néhány alapkérdés, ha belemerülünk részletesebben meg tudjuk vizsgálni a kérdéskört.

Karriertervezés. Miért fontos?

Az előbb már leírtunk egy nyomós érvet miszerint életünk nagy részét teszi ki a munkában eltöltött idő. Ezen kívül akad még pár. 

Ezek a sorok inkább a fiatalabb generációra vonatkoznak. Persze mindig tisztelet a kivételnek.

• nem tervezik a jövőjüket, amolyan majd lesz valahogy alapon döntenek.
• a tömeget követik
• mások befolyásoltsága által döntenek
• elfogadják a szülők erőltetett jövőképét
• a jelenlegi trendeket követik
• bármilyen karrierbe beleugranak
• elbuknak az életük felfedezésében
• fantázia világban élnek

Persze ez nem csak a fiatalokra jellemző és változtatni se késő. Nézzük meg mik a jelenlegi trendek:

• elvész a figyelem
• mennyiség és nem minőség
• az erősebb éli túl
• kisebb befolyás a szülők, tanárok, stb. részéről
• emelkedő számú lemorzsolódás
• ellenőrzik a termékek minőségét(élelmiszer, telefon, stb.) de az oktatásét nem.
• növekvő verseny

Ezek a hibák, trendek. Sokféle képen nevezhetjük őket, viszont a lényegen nem változtat. El kell hagyni ezeket a dolgokat és kijavítani. Egy probléma megoldásához minden alkalommal ismerni kell a forrást. Kik ezért a hibásak?

• maguk a "diákok"
• szülők - többnyire
• tanárok - nem mindegyik
• középiskola, főiskola - nagy a felelőségük 
• társadalom
• kormány
• azok az emberek, akiknek megvan ez a tudásuk
• azok az emberek, akik sikert értek el de elfeledkeztek a többiekről
• azok az emberek, akiknek befolyása van másokra, hogy jót tegyenek, de mégsem teszik

Láthatjuk, hogy a felelőség nem egy emberen vagy társadalmi rétegen oszlik meg. Hogyan  változtathatunk?

Képezzük magunkat. Lényeges hiányosságok majdnem minden ember életében vannak. Ezeket fel kell tárni és önképzéssel, tanfolyammal vagy szakember segítségével pótolni. Tegyük rendben először is mik az erősségeink és mik a gyengeségeink? Mik ezek közül azok, amik szükségesek a karrierünkhöz és mik azok, amik nem? Hogy tudjunk a szükséges gyengeségeinket fejleszteni? Melyikkel kezdjem? Ha ezekre megvan a válasz, akkor már jó úton járunk. Ne féljünk elmenni egy karrier tréningre, tanácsadásra, hiszen, amit ott kapunk kifizetődő, ha már 80 000 órát fogunk egy helyen eltölteni, készüljünk fel rá és tegyük a lehető legjobbá.

Minden kezdet nehéz, ezért itt egy kis segítség!